Euro-mediterrán hétvége
*
Péntek
Ami az iszlám világ ünnepeit illeti, a legfeltűnőbb, hogy már a napok és a hetek beosztása is más, mint a miénk. A napot az öt ima tagolja szigorú szakaszokra, a heti szent nap pedig a péntek. A délutáni közösségi imáé és prédikációé. A péntek azonban nem pihenőnap. Ha az ima után általában szünetel is a munka, azt, hogy a hét egy napján ne lehessen dolgozni, az iszlám nem tanítja. S akinek már volt muszlim országbeli munkaadója, az megtanulhatta, hogy ez nem tréfa. Ekképpen a péntek - illetve Törökországban és a nyugatosabb
országokban a vasárnap - legfeljebb csak bankszünnap. A mindennapi élet és a kereskedelem folyik tovább.
A hagyomány szerint Haszan, Mohamednek az unokája foglalta össze az étkezés tizenkét alapszabályát.
Eszerint: 1. Tudnod kell, hogy az ételt Isten adta neked! 2. Elégedj meg azzal, amit számodra adott! 3. Mielőtt hozzáfognál az evéshez, mondd: "biszmilláh" (Isten nevében)! 4. Étkezés után mondd: "alhamdulilláh" (Istennek hála)! 5. Étkezés előtt moss kezet! 6. Az asztal bal oldalán foglalj helyet! 7. Jobb kezed három ujjával egyél! 8. Ha befejezted az evést, nyald meg az ujjaidat! 9. Egyél a közvetlenül előtted lévő tálból, annak is a feléd eső részéből! 10. Végy kis falatokat! 11. Jól rágd meg az ételt! 12. Ne bámuld a veled együtt étkezőket!
*
Szombat
A zsidó folklórban Szombat, a család ünnepe. A Tóra elbeszéli, hogy a pusztai vándorlás idején a hatodik napon szedték össze és készítették el a mannát szombatra, a zsidó hagyomány pedig erre hivatkozva megkívánja, hogy a sábbát fogadásának előkészületei pénteken kora reggel kezdődjenek. A Talmud és a későbbi korok legtekintélyesebb mesterei maguk szítottak tüzet, sóztak halat, vágtak fát, sepertek, stb. "a szombat tiszteletére", és nem engedték ezt át szolgának, szolgálónak.
A Szombat királynő fogadására méltóvá kell tennünk otthonunkat, méltóvá önmagunkat.
Hogyan tesszük méltóvá otthonunkat? A ház asszonya péntek délután befejezi a szombatra való sütést-főzést, azután fehér ünnepi abrosszal megteríti az asztalt, és az asztalfőre odakészíti a szombati kalácspárt, a bort, a kiddusserleget meg a szombati gyertyákat (legalább kettőt).
Központi szerepet tölt be a zsinagóga, amelyben a hajdani áldozatbemutatás szerepét átvette az imádság. A zsinagógában hétről-hétre, szombat délelőttönként felolvassák a Tóra egy-egy szakaszát. A Tóra, vagyis a törvény két fára erősített pergamen a Biblia első öt könyvét, Mózes könyveit tartalmazza. Ebben a Tízparancsolat és részletes utasítások vannak a mindennapi élethez, amelyet a hithű zsidók minden körülmények között megtartanak. A zsidó étkezési törvények nemcsak a test étrendjét szabályozzák, hanem a lélek épülését is szolgálják.
*
A vasárnap
A nap szakralitását az imán kívül a mise, illetve az istentisztelet biztosította. Mivel ezt a cselekményt századunk második felétől hétköznap már csak szűk közönség látogatta, szerepe a hét szakrális tagolására szorult vissza. A vasárnapi mise jelentősége ugyanis még napjainkban sem elhanyagolható. Egészen 1945-ig római és görög katolikus népességünknél a vasár- és ünnepnap jelentőségét a napi háromszori templombamenetel határozta meg. „A reggeli istentisztelettől a nagymiséig a falu közösségi életet élt” (Bartha E. 1980: 45). A reggeli misén, illetve „utrenyén” kívül a görög katolikus népesség délután vecsernyén, a római katolikusok pedig litánián vettek részt. Bár ez utóbbit inkább csak a lányok és asszonyok látogatták, a nap szakrális része mindenki számára ezzel zárult le, s csak ezután kezdődhetett a zene és a tánc. Református vidékeken a korábbi népi megállapítás szerint „vasárnap kétszer az Isten házában” kellett lenni. Itt a délutáni templomi könyörgés nagyjából az első világháború után szűnt meg, a reggeli könyörgések pedig a második világháború után néptelenedtek el.
Számukra a vasárnap "a hit különleges napja, a feltámadt Úr napja, amikor - mint hetenként ismétlődő valódi húsvéton - megkapjuk a Szentlélek ajándékát" (NMI 35). A húsvét az idő misztériumának közepén foglal helyet, a vasárnap a hét középpontja, s ennek csúcspontja az eucharisztia vasárnapi ünneplése. Egyedül, magányban, elzárkózva és mindenkitől eltávolodva, családunktól, barátainktól, közösségünktől elszakadva nem lehet ünnepelni. Ezért jó a vasárnapi misehallgatás. Tudatosítsuk, hogy nem vagyunk egyedül, sok ezer hasonló emberrel és közösséggel együtt lépünk be az ünnepbe, ízleljük meg a végső lakoma ízét. "Amikor Isten családjaként minden héten egybegyűlnek a keresztények az élet Igéjének és Kenyerének asztala körül, akkor a vasárnapi szentmise a szétszóródás ellen is felvértezi őket" (NMI 36). Így erősíti a vasárnap családi, baráti közösségünket.
*
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/un.html
http://www.szabilap.hu/2_8/gasztronomia.htm
http://www.zsido.com/egyseg/egyseg22/folklor.htm
http://mek.oszk.hu/00100/00129/html/4fejezet.htm
http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/08/387.html
http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2004.03.28/0901.html
http://el.munon.eresmas.net/html/album.htm
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://denapo.blog.hu/api/trackback/id/tr53306264
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.