A virágzó szoborkészítési tradíció a jelek szerint felemésztette a sziget és lakói erőforrásait, az évszázadok alatt eltűntek a pálmaerdők, és kopár szikladarabbá lett Rapa Nui. A több száz, évekig készülő szobor felzabálta az őket teremtő civilizációt, ami a kutatók szerint száz évvel Roggeveen érkezése előtt omlott össze, a szájhagyomány szerint az éhezéstől sújtott, túlnépesedett és lelakott szigeten ekkorra már a kannibalizmus sem volt ritka. A több száz befejezetlen szobor arra utal, hogy a szigeten kialakult társadalom rendkívül gyorsan tűnt el.
A szigetre látogatók jelenleg ötven helyreállított moait nézhetnek meg a sziget hat különböző pontján. Bár a pár ezer helybéli fő megélhetési forrása az idegenforgalomból adódik, ennek ellenére nem nézik jó szemmel a régészek munkáját. Az őslakosok leszármazottai attól tartanak, hogy az évente ideérkező több tízezer turista Disneyland-et csinál a szentként tisztelt, világörökségi védettségű szobrok szigetéből.
|
|
Az emberiség a Földön elérhető termőföld 80 százalékán gazdálkodik, viszont a népesség 60 százaléka nagyvárosokban él, ezért a szállításra rengeteg költség és fosszilis tüzelőanyag megy el. Az emeletes farm koncepciója ezen próbál segíteni, a vegasi projektet támogató Nevada állam környezettudatosságot szeretne sugallni a világ első ilyen létesítményével.
A harmincemeletes épületben száz különböző haszonnövényt termesztenek majd ellenőrzött körülmények között. Az itt termett, évi 72 ezer ember számára elegendő eper, saláta, minibanán, és többi finomság természetesen a város kaszinóba és hoteleibe kerül majd. A tervek szerint a 200 milliós beruházás viszonylag hamar megtérül: az emeletes farm üzemben tartása évi 6 millió dollárt emészt majd fel, a terményekből származó bevételt viszont 25 millió dollárra becslik, további 15 millió dollárt pedig a turisták hagynak az épületben. A 2010-ben nyitó létesítmény ugyanis turistalátványosságként is üzemel majd. |
|
Gyűrűfű - ez volt az első falu, amelyről ország-világ megtudta, hogy kihalt. Eldugott helyen van, gyönyörű természeti környezetben. Ám hosszú ideig a jövőtlenség példájaként emlegették mint olyan helyet, ahol nem születnek gyerekek, ahol nincs iskola és munkahely, ahonnan elmenekülnek az emberek. Ez a folyamat szerencsére megfordítható.
Néhány éve olyan családok választották lakóhelyüknek, akik szívesen élnek távol a várostól, mégis közel a világhoz. Védik a természetet, és használják a megújuló szél- és napenergiát. Falusi turizmussal igyekeznek életre kelteni a tetszhalott falut.
Riporterünk először egy különleges húszszögű, vályogból készült kupolaházba látogatott, ahol lehetőség szerint a megújuló energiát használják. Az épület barátságos, mégis szép, nagyvonalú, akár a Rózsadombon is állhatna. A házban meleg kemence hívogatja a betérőt. A tulajdonos, Kilián Imre és felesége. A hölgy pedagógus, a férfi számítástechnikus, aki otthon dolgozik, és az ineternet köti össze a megrendelőkkel. Felesége fest, és otthon sző. Mint mondják, aki ezt az életformát választja, az rákényszerül a pályamódosításra is, hiszen távol a várostól új dolgokat kell megtanulni. Nekik például komoly gondot okozott a friss kenyér, amiért 30 km-t kellett autózniuk. Most saját kis malmukban készítik el a teljes kiőrlésű lisztet, és ebből a kovászos kenyeret. | 
|
