Marosvásárhely rövid történelme.
(Részletek)
A legkorábbi ismert írásos említés 1332-ból származik, a város a pápai dézsmajegyzékekben Novum Forum Siculorum néven szerepel. A céhek akkori megléte arra utal, hogy már abban az idõben város volt: a városi irattárban õrzik azt az Anjou Lajos magyar király aláírásával ellátott okiratot, amelyben a király a prémfeldolgozó céhnek adományoz bizonyos jogokat. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király a vásártartási jogot adományozza a városnak, majd 1482-ben Mátyás király aláírása által királyi várossá válik. Késobb, 1616 április 29-én, Bethlen Gábor, Erdély fejedelme írja alá azt az okiratot, amely által a város szabad királyi város lesz. Neve ekkor változik a régi Székelyvásárhelyrõl Marosvásárhelyre. Századokon át, Marosvásárhely a 6 közül az egyik székely szék, Marosszék fõvárosa. Közben a város helyet ad jó néhány Országgyûlésnek, és több erdélyi fejedelmet itt választanak meg, vagy iktatnak be az erdélyi fejedelmek közül. Az 1571 január 6.-án Marosvásárhelyen tartott Országgyûlésen János Zsigmond Fejedelem jelenlétében és az õ akarata ellenére az országgyûlés megszavazza és kihirdeti a négy keresztény egyház egyenlõségét, a Római Katolikus, Lutheránus, Kálvinista és Unitárius vallás egyenlõségét. A Fejedelem az unitárius egyház kiváltságos szerepe mellett foglalt állást. Ez az esemény európai dimenziókban mérve haladó elõsegítése volt a vallási tolerancia Erdélyben való meghonosításának, amely századokra kifejtette hatását. (Abban az idõben az ortodox vallásnak eltérõ státusa volt)
A város legrégebbi építményei a vár és a Vártemplom. A várnak 7 bástyája van, amelyeket a városban mûködõ egy-egy céh épített fel. A Vártemplom gótikus falait 1492-ben kezdték el építeni. Néhány épület fennmaradt a 16-18-dik századból, közöttük a Teleki Téka és a Királyi Tábla épülete. Marosvásárhelyen számos templom van, némelyik a 16-18-ik században épült. Ezek híven tükrözik az Erdély városaira és falvaira oly jellemzõ felekezeti sokszínuséget - a római katolikus, református, evangélikus, unitárius, lutheránus, ortodox és görög katolikus felekezeteket, illetve a zsinagóga a zsidó vallás jelenlétét is. Az 1793-ban épült és 1814-ben kifestett ortodox fatemplom egyedülállóan régi az erdélyi városok viszonylatában.
http://www.poli.hu/erdely/varo_vasar.htm
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://denapo.blog.hu/api/trackback/id/tr29285449
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.