A világ az a hely, ahol a dolog nem az, ahogy van, hanem ahogy hat. A világban az embert nem valódi élete, hanem színészi teljesítménye szerint ítélik meg.
Nem az, ami van, hanem az, ahogy hat. Az embernek a világban, akár akarja, akár nem, filozófusnak kell lennie, és különbséget kell tennie, mi az, ami ténylegesen van, és mi az, aminek mutatkozik. Nincs közvetlenség. A világ erre a feszültségre épül fel, és mindaz, ami világi: vallás, művészet, tudomány. A metafizika ezen alapszik. Arról lehet és jogos is beszélni, hogy a látszat és a valóság egymást fedi, vagy nem fedi, de senki sem meri állítani, hogy ami hat, az valóság. Aközött, hogy lenni és látszani, lehet megegyezés. Aközött, hogy lenni és hatni, nincs. És a világban nem a valóságban élünk, hanem hatások alatt. A világ logikája más, mint a valóság logikája.
A hatás látszat tényleges jelenlét nélkül?
Mi az, ami a hatásban hat?
Lehet, hogy ami a hatásban hat, nem valóság, de nem is a nemlétező. Talán a valóság és a nemlétező között sajátságos átmeneti terület van, ami se nem valóság, se nem semmi, s amiről nem állítható sem az, hogy nincs, sem az, hogy van. Ami a hatásban hat, egészen biztosan nem valóság, de a hatás a világban a valóságnál erősebb. Külön eszméletre van szükség, hogy az ember magát a hatás alól kivonja, és a világban a legnehezebb a hatásszövevényen keresztüllátni.
http://www.vendegvaro.hu/31-6555
http://www.vendegvaro.hu/31-11370
http://www.vendegvaro.hu/31-6541
Hamvas Béla: Patmosz (részlet)
A bejegyzés trackback címe:
https://denapo.blog.hu/api/trackback/id/tr30222787
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.