 |
Reggel a Vangmu vizéből ittam
és este az Ég Kapujához értem.
Csupán kedves citerám volt velem,
így utaztam az éjjeli sötétben.
Világosodtak a hegyek s a hold,
elült a szél a fenyőszagú éjben.
Halhatatlanok jöttek a csúcson,
pánsíp s dal szava zengett csodaszépen.
Vigadoztak a zöld hegyoldalon,
jáde-szépségük tündökölt mesésen.
Mint a főnixek, úgy lebegtek ott
sárkánybőrben, tigrises öltözékben.
Téphettem volna égi csillagot
s révületemben csak előre néztem.
Megsimogattam az Égi Folyót
s a Szövőlányba botlottam, hogy léptem.
Mire megvirradt, eltűnt mindenik,
csak öt felhő lebegett fenn az égen.
és este az Ég Kapujához értem.
Csupán kedves citerám volt velem,
így utaztam az éjjeli sötétben.
Világosodtak a hegyek s a hold,
elült a szél a fenyőszagú éjben.
Halhatatlanok jöttek a csúcson,
pánsíp s dal szava zengett csodaszépen.
Vigadoztak a zöld hegyoldalon,
jáde-szépségük tündökölt mesésen.
Mint a főnixek, úgy lebegtek ott
sárkánybőrben, tigrises öltözékben.
Téphettem volna égi csillagot
s révületemben csak előre néztem.
Megsimogattam az Égi Folyót
s a Szövőlányba botlottam, hogy léptem.
Mire megvirradt, eltűnt mindenik,
csak öt felhő lebegett fenn az égen.
 |
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://denapo.blog.hu/api/trackback/id/tr100216532
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.