 |
451° Fahrenheit
„Égetni: gyönyörűség volt.” – kezdődik Ray Bradbury 1951-ben írott könyve. A kisregény egy antiutópikus társadalomban játszódik, ahol a hivatalos szórakoztatóeszközökön, a televízió különböző mutációin kívül minden médium be van tiltva: a legerősebb tiltás a kollektív emlékezet papírra nyomott relikviáit, a könyveket sújtja. A 451° Fahrenheit főszereplője, Montag, tűzőrként dolgozik, feladata, hogy felkutassa és elégesse a még fellelhető könyveket. A szervezet a mai tűzoltók groteszkül kifacsart tükörképe: a tűzőrök nem a lángoktól őrzik a lakosságot, hanem a tiltott tudástól – eszközük a tűz, amely felperzsel mindent. Bradbury sci-fije a kortárs (már akkor!) átmediatizált és agymosott amerikai társadalmi rendszer szatírája, amelyben a tiltott, a hivatalostól eltérő információ természetesen a társadalom érdekében van elzárva annak tagjaitól: mint általában, az állam jobban tudja, mi kell a nép boldogságához, mint a szerencsétlen, eszmék és gondolatok közt tévelygő egyedek. A szabad választás joga és a szabad tájékozódás joga rossz vért szül – boldogtalanságot, őrületet és halált. Mi vezetett a könyvek betiltásához a regény világában? „A színes bőrűek nem szeretik a Kis fekete Sambót. El kell égetni. A fehérek szemében szálka a Tamás bátya kunyhója. Azt is el kell égetni. Valaki írt egy könyvet arról, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz. Sírnak a cigarettagyárosok? El kell égetni ezt a könyvet. Fő a jó kedély.” Vagyis a PC, a politikai korrektség. A tűz – mint gyógyító erő – eltünteti a világ testén burjánzó fekélyeket, az embert összezavaró gondolatokat, a nyomtatott izgatószert, vagyis a könyveket. Bradbury antiutópiájában a „rendszer” saját védelme érdekében száll rá az egyetlen potenciális veszélyt jelentő médiumra: a könyv hősei azonban a történet végén felismerik, hogy a Gutenberg-éra termékei csak hordozók, a forma nem fontos – a lényeg a tartalom. A könyvekben felhalmozott ismeret átmenthető, és a főszereplő Montag – aki időközben tűzőrből könyvrejtegető renitens, majd menekülő földönfutó lesz – tevékeny részt vállal ebben. A némely könyv által hordozott pozitív tudás megmentésére egyetlen módszer lehetséges, memorizálni kell az első betűtől az utolsóig. Bradbury művének végén beteljesedő nukleáris apokalipszis után a „könyvemberek” – akik memóriájukban tárolják az általuk olvasott művek szavait – abban bíznak, hogy eljön az új középkor, ahol újra lesz nyomtatás, és eljön majd az „új ember” is, aki talán megérti majd a valaha papírra nyomott szavak üzenetét.
 |
http://209.85.135.104/search?q=cache:NMFOoz1NY3AJ:filmvilag.hu/...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://denapo.blog.hu/api/trackback/id/tr15203691
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.