Artista: Base Unique
Titolo: Voyage Voyage
Au dessus des vieux volcans
Glissant des ailes sous les tapis du vent
Voyage Voyage
Eternellement
De nuages en marecages
De vent d'Espagne en pluie d'equateur
Voyage voyage
Vol dans les hauteurs
Autour des capitales
Des idees fatales
Regarde l'ocean
Voyage voyage
Plus loin que la nuit et le jour {voyage voyage}
Voyage {voyage}
Dans l'espace inoui de l'amour
Voyage voyage
Sur l'eau sacrèe d'un fleuve indien {voyage voyage}
Voyage {voyage}
Et jamais ne reviens
voyage voyage, voyage (x 2)
Sur le Gange ou l'Amazone
Chez les blacks chez les sikhs chez les jaunes
Voyage voyage
Dans tout le royaume
Sur les dunes du Sahara
Des îles Fiji au Fuji-Yama
Voyage voyage
Ne t'arretes pas
Au d'ssus des barbeles
Des cours bombardes
Regarde l'ocean
Voyage voyage
Plus loin que la nuit et le jour {voyage voyage}
Voyage {voyage}
Dans l'espace inoui de l'amour
Voyage voyage
Sur l'eau sacree d'un fleuve indien {voyage voyage}
Voyage {voyage}
Et jamais ne reviens
Autour des capitales
Des idees fatales
Regarde l'ocean
Voyage voyage
Plus loin que nuit et le jour {voyage voyage}
Voyage {voyage}
Dans l'espace inoui de l'amour
Voyage voyage
Sur l'eau sacree d'un fleuve indien {voyage voyage}
Voyage {voyage}
Et jamais ne reviens
Voyage voyage
Plus loin que nuit et le jour {voyage voyage}
Voyage {voyage}
Dans l'espace inoui de l'amour
Voyage voyage
Sur l'eau sacree d'un fleuve indien {voyage voyage}
Voyage {voyage}
Et jamais ne reviens
https://www.youtube.com/watch?v=SJsAaHIiNvM
Így utaztak hát egyszer újra együtt, a trapézművész a csomagtartó hálóban feküdt és álmodozott, az impresszárió a szemközti sarokban ült hátradőlve az ablaknál és olvasott, s akkor a trapézművész halkan beszélni kezdett hozzá. Az impresszárió azonnal szolgálatkészen állt fel. A trapézművész, ajkába harapva, azt mondta, tornájához ezentúl az eddigi egy helyett mindig két trapézra lesz szüksége, két trapézra egymással szemközt. Az impresszárió nyomban beleegyezett. A trapézművész azonban, mintha meg akarná mutatni, hogy itt az impresszárió beleegyezésének éppúgy nincs jelentősége, ahogyan esetleg ellentmondásának sem lenne, azt mondta, soha többé, semmiféle körülmények között sem tornászna egy trapézon. Mintha a gondolatába is beleborzongott volna, hogy ez esetleg mégis megtörténhet. Az impresszárió habozva és figyelmesen megismételte: teljesen egyetért vele, miszerint két trapéz valóban jobb, mint egy, egyébként is előnyös ez az új elrendezés, változatosabbá teszi a mutatványt. Akkor a trapézművész hirtelen sírva fakadt. Az impresszárió mélységesen megrémülve ugrott fel, és megkérdezte, mi történt, s mert választ nem kapott, felállt az ülésre, simogatni kezdte a trapézművészt, arcát arcához szorította, úgyhogy azon is végigfolytak a könnyek. De csak sok kérdés és hízelgő szó után mondta a trapézművész zokogva: - Az az egy szál rúd a kezemben - hogy élhetek így! - Most már könnyebb dolga volt az impresszáriónak, hogy a trapézművészt megvigasztalja; megígérte, mindjárt a következő állomásról táviratozik legközelebbi vendégszereplésük helyére a második trapéz miatt; szemrehányásokat tett magának, hogy ilyen sokáig hagyta egyetlen trapézon dolgozni, és megköszönte és megdicsérte, hogy végre figyelmeztette hibájára. Így az impresszáriónak sikerült lassan megnyugtatnia a trapézművészt, és visszaülhetett a sarokba. Ő maga azonban nem volt nyugodt, gondterhelten pillantgatott könyve felett észrevétlen a trapézművészre. Ha efféle gondolatok kezdték kínozni, elmaradnak-e majd végképp? Nem fokozódnak-e inkább szüntelen? Nem fenyegetik-e létezését? És valóban, az impresszárió látni vélte, ahogy most látszólag nyugodt álmában, melybe sírása torkolt, a trapézművész gyermekien sima homlokára felvésődnek az első ráncok.
http://mek.oszk.hu/00400/00416/html/35atvalt.htm 
