A mandala
használatát belső utazásnak mondhatnánk. Képzeletgyakorlat, koncentráció, mely összpontosított figyelmet igényel. A gyakorlónak el kell mélyülnie benne, elképzelnie, hogy valóban utazást tesz, hogy belép a mandalapalotába, ahol találkozhat az istenséggel. A tibeti tantrikus gyakorlatok szerint nemcsak megjeleníti maga előtt, hanem - és ez jelenti a gyakorlat velejét - azonosul az istenséggel. Önmagában hozza létre az istenség által megtestesített erőt és bölcsességet. A gyakorlónak meg kell értenie és beépíteni magába az istenség tanítását, majd visszaküldeni őt a szellemi világba. Amikor kijön a palotából, vagyis befejezi a gyakorlatot, magasabb szintre kerül, felvérteződik egy erővel. Természetesen ez mit sem ér, ha utána nem él eszerint, és az így átélt pozitív erőt nem nyilvánítja meg a világban. A mandala nemcsak az egyénnek hasznos, hanem a felajánlás eszköze is: a hozzá kapcsolódó szertartásokat és az ezzel nyert érdemeket a gyakorló minden élőlény üdve érdekében ajánlja fel.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://denapo.blog.hu/api/trackback/id/tr100138069
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.